Az ékszeripar hatalmaként a GIA -t (Amerikai Gemológiai Intézet) ismerte professzionalizmusáról és pártatlanságáról kezdete óta. A GIA négy CS -je (szín, tisztaság, vágás és karátta súlya) a gyémánt minőségi értékelés aranyszabványává vált világszerte. A tenyésztett gyöngyök területén a GIA fontos szerepet játszik, és a GIA 7 gyöngyérték -tényezői (méret, alak, szín, gyöngy minőség, csillogás, felület és illesztés) tudományos alapot nyújtanak a gyöngy azonosításához és osztályozásához. A piacon azonban nagyszámú utánzati gyöngy és alacsonyabb gyöngy van, amelyek rettenetesek és hamisok, ami megnehezíti a fogyasztók megkülönböztetését. A fogyasztóknak gyakran hiányzik a szakértelem és tapasztalat, hogy megkülönböztessék a gyöngyöket a hamisítványoktól, és a kereskedők kihasználhatják ezt az információ aszimmetriáját a fogyasztók félrevezetése érdekében.
Pontosabban, az okok, amelyek miatt a gyöngyöket nehéz azonosítani, elsősorban a következő szempontoknak tulajdonítható:
1. Nagyszerű megjelenésű hasonlóság
Alak és szín: A természetes gyöngy alakja eltérő, nehéz teljesen uralkodni, és a szín többnyire áttetsző, természetes színes fluoreszcencia kíséretében. A gyöngy, például az üvegből, műanyagból vagy kagylókból készült utánzatok nagyon szabályosak lehetnek, és a színe hasonló lehet a természetes gyöngyökhez a festési technikák révén. Ez megnehezíti a valóság közvetlenül megkülönböztetését a hamisságtól, csak a megjelenés alapján.
GLOSS: A természetes gyöngyök egyedi csillogással, magas fényű és természetes. Néhány kiváló minőségű utánzati gyöngyöt azonban speciális folyamatokkal is kezelhetnek, hogy hasonló fényhatást érjenek el, növelve az azonosítási nehézségeket.
2. A fizikai tulajdonságok enyhe különbségei
Érintés és súly: A természetes gyöngyök hidegen éreznek, és bizonyos súlyérzetük van. Ez a különbség azonban nem feltétlenül nyilvánvaló a nem szakemberek számára, mivel egyes utánzati gyöngyöket is kifejezetten kezelhetők ennek az érintésnek a szimulálására.
Rugóesség: Noha a valódi gyöngyök rugóssága általában magasabb, mint a hamis gyöngyöké, ezt a különbséget meghatározott körülmények között kell összehasonlítani, hogy egyértelműen felismerjék, és a hétköznapi fogyasztók számára nehéz az azonosítás fő alapjaként használni.
3. Az azonosítási módszerek bonyolultak és sokszínűek
Súrlódási teszt: A valódi gyöngyök apró foltokat és porokat okoznak dörzsölés után, míg a hamis gyöngyök nem. Ez a módszer azonban bizonyos mértékű készségeket és tapasztalatokat igényel, és némi károkat okozhat a gyöngynek.
Nagyító üvegellenőrzés: A valódi gyöngyök felületén lévő kis szabálytalanságok és hiányosságok nagyítóval megfigyelhetők, de ez a módszer speciális ismereteket és tapasztalatokat is igényel.
Egyéb vizsgálati módszerek: mint például az égő szag, az ultraibolya besugárzás stb., Noha ezek a módszerek hatékonyak, de a művelet összetett, és visszafordíthatatlan károkat okozhat a gyöngynek, tehát nem alkalmas a rendes fogyasztók számára.
Az RFID technológia bevezetése
Az RFID (rádiófrekvencia -azonosítás) technológia, más néven rádiófrekvencia -azonosítás, egy olyan kommunikációs technológia, amely egy adott célt azonosítja a rádiójelek révén, és olvassa el és írja a vonatkozó adatokat. Nem kell mechanikai vagy optikai érintkezést létrehoznia az azonosító rendszer és egy adott célpont között, és egy adott célt rádiójelekkel képes azonosítania, és olvassa el és írja a vonatkozó adatokat.
Az RFID technológia alkalmazási területe
Az RFID technológiát széles körben használják a logisztikában, az ellátási lánc menedzsmentjében, az identitás-azonosításban, a Counterflising felügyeletben, a forgalomkezelésben, az állatok nyomon követésében és más területeken. Például a logisztikai ipar rakománykövetésére, a személyzet belépéséhez és a hozzáférés -ellenőrző rendszerben való kilépéshez, valamint az élelmiszer -biztonsági nyomon követéshez használják.
Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban megkülönböztessék a valódi és a hamis gyöngyöket, a GIA és a Fukui Shell Nukleáris Plant nemrégiben együtt dolgozott az RFID (rádiófrekvencia -azonosítás) technológia alkalmazására a tenyésztett gyöngyök területén, így a gyöngykövetés és azonosítás új korszakát hozva létre. A Fukui Shell atomerőmű egy csomó Akoya, Dél -tenger és tahiti gyöngyöket nyújtott be, amelyek egyedi RFID chipset tartalmaznak a GIA -nak. Ezeket az RFID chipeket szabadalmaztatott gyöngyhitelesítési technológián keresztül beágyazják a gyöngymagba, így minden gyöngynek van egy "személyi igazolványa". Amikor a gyöngyöket a GIA vizsgálja meg, az RFID olvasó felismerheti és rögzítheti a gyöngyök referenciakövető számát, amelyet beépíthet a GIA tenyésztett Pearl osztályozási jelentésbe. Ennek a technológiának az alkalmazása fontos lépést jelent a gyöngyipar számára a termékminőség-ellenőrzés és a nyilatkozat elleni nyomon követhetőség javítása érdekében.
A fenntarthatóság és a termékek átláthatóságának növekvő fogyasztói igényeivel a GIA és a Fukui Shell atomerőmű közötti együttműködés különösen fontos. Az RFID technológia integrálása a GIA gazdálkodott gyöngyökkel történő integrációjával nemcsak a fogyasztóknak egyértelműen megérti az egyes gyöngyök eredetét, növekedési folyamatát és minőségi tulajdonságait, hanem elősegíti az átláthatóságot a gyöngyszemélyzet -ellátási láncban is. Ez nemcsak elősegíti a hamisított és rágcsálós termékek leküzdését a piacon, hanem fokozza a fogyasztók bizalmát a gyöngyiparban. Az RFID technológia alkalmazása új lendületet adott a gyöngyipar fenntartható fejlődéséhez.
A gyöngyök növekedésének, feldolgozásának és értékesítésének pontos nyomon követése során a vállalkozások és a fogyasztók intuitívabban megérthetik a fenntartható fejlődés jelentőségét. Ez nem csak az erőforrás -pazarlás és a környezetszennyezés csökkentését fogja elősegíteni, hanem arra ösztönzi a több gyöngygyártót, hogy alkalmazzák a környezetbarátabb és fenntarthatóbb termelési módszereket, és közösen elősegítsék a gyöngyipar zöld átalakulását.
A postai idő: szeptember-20-2024