Az ékszeripar tekintélyeként a GIA (Gemological Institute of America) megalakulása óta professzionalizmusáról és pártatlanságáról ismert. A GIA négy C-je (szín, tisztaság, vágott és karátsúly) világszerte a gyémántminőség-értékelés aranystandardjává vált. A tenyésztett gyöngy területén a GIA is fontos szerepet tölt be, melynek GIA 7 gyöngyértéktényezői (méret, forma, szín, gyöngyminőség, csillogás, felület és párosítás) tudományos alapot adnak a gyöngyök azonosításához és osztályozásához. A piacon azonban nagyszámú gyöngyutánzat és gyengébb minőségű gyöngy található, amelyek silányak és hamisak, így a fogyasztók nehezen tudják megkülönböztetni őket. A fogyasztók gyakran nem rendelkeznek kellő szakértelemmel és tapasztalattal a gyöngyök és a hamisított gyöngyök megkülönböztetéséhez, és a kereskedők kihasználhatják ezt az információs aszimmetriát a fogyasztók megtévesztésére.
Pontosabban, a gyöngyök nehezen azonosítható okai főként a következő szempontoknak tudhatók be:
1. Magas megjelenésű hasonlóság
Forma és szín: A természetes gyöngyök formája eltérő, nehéz teljesen ugyanazt uralkodni, és a szín többnyire áttetsző, amit természetes színes fluoreszcencia kísér. A gyöngyutánzatok, például az üvegből, műanyagból vagy kagylóból készült gyöngyök nagyon szabályos alakúak lehetnek, színük pedig festési technikák révén hasonló lehet a természetes gyöngyökéhez. Ez megnehezíti a valódi és a hamis közvetlen megkülönböztetését pusztán a megjelenés alapján.
Fényesség: A természetes gyöngyök egyedi fényűek, magas fényűek és természetesek. Néhány jó minőségű gyöngyutánzat azonban speciális eljárásokkal is kezelhető, hogy hasonló csillogású hatást érjünk el, ami megnehezíti az azonosítást.
2. Kisebb eltérések a fizikai jellemzőkben
Érintés és súly: A természetes gyöngyök hidegnek érzik magukat, ha megérintik, és bizonyos súlyérzetük van. Ez a különbség azonban nem biztos, hogy nyilvánvaló a nem szakember számára, mivel egyes gyöngyutánzatok speciálisan is kezelhetők, hogy szimulálják ezt az érintést.
Rugalmasság: Bár az igazi gyöngyök rugóssága általában nagyobb, mint a hamis gyöngyöké, ezt a különbséget bizonyos körülmények között össze kell hasonlítani, hogy egyértelműen érzékelhető legyen, és a hétköznapi fogyasztók számára nehéz az azonosítás fő alapjaként használni.
3. Az azonosítási módszerek összetettek és sokrétűek
Súrlódási teszt: Az igazi gyöngyök dörzsölés után apró foltok és púderek keletkeznek, míg a hamis gyöngyök nem. Ez a módszer azonban bizonyos készségeket és tapasztalatokat igényel, és némi kárt okozhat a gyöngyben.
Nagyítóvizsgálat: Az igazi gyöngyök felületén kis egyenetlenségek, tökéletlenségek nagyítóval is megfigyelhetők, de ehhez a módszerhez speciális ismeretek és tapasztalatok is szükségesek.
Egyéb vizsgálati módszerek: például égett szag, ultraibolya besugárzás stb., bár ezek a módszerek hatékonyak, de a művelet összetett és visszafordíthatatlan károsodást okozhat a gyöngyben, ezért nem alkalmas hétköznapi fogyasztók számára.
Az RFID technológia bevezetése
Az RFID (Radio Frequency Identification) technológia, más néven rádiófrekvenciás azonosítás, egy olyan kommunikációs technológia, amely rádiójeleken keresztül azonosít egy adott célpontot, és kiolvassa és írja a vonatkozó adatokat. Nem kell mechanikus vagy optikai kapcsolatot létesítenie az azonosító rendszer és egy adott cél között, és rádiójelekkel azonosítani tud egy adott célpontot, és kiolvashatja és kiírhatja a vonatkozó adatokat.
Az RFID technológia alkalmazási területe
Az RFID technológiát széles körben használják a logisztikában, az ellátási lánc kezelésében, a személyazonosság azonosításában, a hamisítás elleni felügyeletben, a forgalomirányításban, az állatok nyomon követésében és más területeken. Például a logisztikai iparban rakománykövetésre, a beléptető rendszerben a személyzet beléptetésére és kilépésére, valamint az élelmiszerbiztonsági nyomon követhetőségre használják.
Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban meg tudják különböztetni egymástól az eredeti és hamis gyöngyöket, a GIA és a Fukui Shell atomerőmű nemrégiben együttműködött az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) technológia alkalmazásán a tenyésztett gyöngyök területén, létrehozva a gyöngykövetés és -azonosítás új korszakát. A Fukui Shell atomerőmű egyedi RFID chipeket tartalmazó akoya, dél-tengeri és tahiti gyöngyöt nyújtott be a GIA-nak. Ezek az RFID chipek a gyöngymagba vannak beágyazva a szabadalmaztatott gyöngyhitelesítési technológián keresztül, így minden gyöngyhöz tartozik "azonosító kártya". Amikor a gyöngyöket a GIA megvizsgálja, az RFID-olvasó képes észlelni és rögzíteni a gyöngyök hivatkozási nyomkövetési számát, amely azután beépíthető a GIA tenyésztett gyöngy osztályozási jelentésébe. E technológia alkalmazása fontos lépést jelent a gyöngyipar számára a termékminőség-ellenőrzés és a hamisítás elleni nyomon követhetőség javításában.
A fenntarthatóság és a termékek átláthatósága iránti növekvő fogyasztói igények miatt ez az együttműködés a GIA és a Fukui Shell Atomerőmű között különösen fontos. Az RFID technológia integrálása a GIA tenyésztett gyöngyről szóló jelentésébe nem csak a fogyasztók számára biztosítja az egyes gyöngyök eredetének, növekedési folyamatának és minőségi jellemzőinek világos megértését, hanem elősegíti az átláthatóságot a gyöngy ellátási láncában. Ez nemcsak a hamisított és silány termékek elleni küzdelemhez kedvez a piacon, hanem növeli a fogyasztók gyöngyiparba vetett bizalmát is. Az RFID technológia alkalmazása új lendületet adott a gyöngyipar fenntartható fejlődésének.
A gyöngyök növekedésének, feldolgozásának és értékesítésének pontos nyomon követése során a vállalkozások és a fogyasztók intuitívebben megérthetik a fenntartható fejlődés jelentőségét. Ez nemcsak az erőforrás-pazarlás és a környezetszennyezés csökkentését segíti elő, hanem több gyöngytermelőt is arra ösztönöz, hogy környezetbarátabb és fenntarthatóbb termelési módszereket alkalmazzanak, és közösen segítik elő a gyöngyipar zöld átalakítását.
Feladás időpontja: 2024.09.20