Az ékszeripar egyik tekintélyeként a GIA (Gemological Institute of America) megalakulása óta professzionalizmusáról és pártatlanságáról ismert. A GIA négy C-je (szín, tisztaság, csiszolás és karáttömeg) világszerte aranystandarddá vált a gyémántminőség-értékelésben. A tenyésztett gyöngyök területén a GIA szintén fontos szerepet játszik, és a GIA 7 gyöngyérték-tényezője (méret, forma, szín, gyöngyminőség, csillogás, felület és illeszkedés) tudományos alapot nyújt a gyöngyök azonosításához és osztályozásához. A piacon azonban nagyszámú utánzat- és silány minőségű gyöngy található, amelyek silányak és hamisak, ami megnehezíti a fogyasztók számára a megkülönböztetést. A fogyasztóknak gyakran nincs meg a szakértelmük és a tapasztalatuk a gyöngyök és a hamisítványok megkülönböztetéséhez, és a kereskedők kihasználhatják ezt az információs aszimmetriát a fogyasztók félrevezetésére.
Pontosabban, a gyöngyök azonosításának nehézségét elsősorban a következő szempontok okozzák:
1. Nagy hasonlóság a megjelenésben
Alak és szín: A természetes gyöngyök alakja eltérő, nehéz teljesen azonos lenni velük, színük többnyire áttetsző, természetes színes fluoreszcenciával kísérve. Az üvegből, műanyagból vagy kagylóhéjból készült gyöngyutánzatok formája nagyon szabályos lehet, és a színük a festési technikáknak köszönhetően hasonló lehet a természetes gyöngyökhöz. Ez megnehezíti az igazi és a hamisítvány közvetlen megkülönböztetését pusztán a megjelenés alapján.
Fényesség: A természetes gyöngyök egyedi csillogással, magasfényűek és természetesek. Azonban néhány kiváló minőségű műgyöngy is kezelhető speciális eljárásokkal, hogy hasonló csillogó hatást érjenek el, ami megnehezíti az azonosítást.
2. Apró különbségek a fizikai jellemzőkben
Tapintás és súly: A természetes gyöngyök hidegnek érződnek tapintásra, és egy bizonyos súlyérzetük van. Ez a különbség azonban a laikusok számára nem feltétlenül nyilvánvaló, mivel egyes műgyöngyöket speciális kezelésnek is alávethetnek, hogy utánozzák ezt az érintést.
Ruganyosság: Bár az igazi gyöngyök rugalmassága általában magasabb, mint a műgyöngyöké, ezt a különbséget meghatározott körülmények között kell összehasonlítani ahhoz, hogy egyértelműen érzékelhető legyen, és a hétköznapi fogyasztók számára nehéz ezt a fő azonosítási alapként használni.
3. Az azonosítási módszerek összetettek és változatosak
Súrlódási teszt: Az igazi gyöngyökön apró foltok és porok jelennek meg dörzsölés után, míg a műgyöngyökön nem. Ez a módszer azonban bizonyos szintű szakértelmet és tapasztalatot igényel, és károsíthatja a gyöngyöt.
Nagyítóval történő vizsgálat: Az igazi gyöngyök felületén található apró egyenetlenségek és tökéletlenségek nagyítóval megfigyelhetők, de ez a módszer is speciális ismereteket és tapasztalatot igényel.
Egyéb vizsgálati módszerek: például égett szag, ultraibolya besugárzás stb., bár ezek a módszerek hatékonyak, de a művelet összetett és visszafordíthatatlan károsodást okozhat a gyöngyben, ezért nem alkalmasak a hétköznapi fogyasztók számára.
Az RFID technológia bevezetése
Az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) technológia, más néven rádiófrekvenciás azonosítás, egy olyan kommunikációs technológia, amely rádiójelek segítségével azonosít egy adott célpontot, és a vonatkozó adatokat olvassa és írja. Nem igényel mechanikai vagy optikai kapcsolatot az azonosító rendszer és egy adott célpont között, és rádiójelek segítségével képes azonosítani egy adott célpontot, valamint a vonatkozó adatokat olvassa és írja.
Az RFID technológia alkalmazási területe
Az RFID technológiát széles körben használják a logisztikában, az ellátási lánc menedzsmentjében, a személyazonosság-azonosításban, a hamisítás elleni felügyeletben, a forgalomirányításban, az állatok nyomon követésében és más területeken. Például a logisztikai iparban rakománykövetésre, a beléptetőrendszerben a személyzet be- és kilépésének kezelésére, valamint az élelmiszerbiztonsági nyomon követésre használják.
Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban meg tudják különböztetni az igazi és a hamis gyöngyöket, a GIA és a Fukui Shell atomerőmű nemrégiben együttműködött az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) technológia alkalmazásában a tenyésztett gyöngyök területén, új korszakot teremtve a gyöngykövetés és -azonosítás terén. A Fukui Shell atomerőmű egyedi RFID-chipeket tartalmazó akoya, dél-tengeri és tahiti gyöngyökből álló tételt nyújtott be a GIA-nak. Ezeket az RFID-chipeket szabadalmaztatott gyöngyhitelesítési technológia segítségével ágyazzák be a gyöngymagba, így minden gyöngyhöz tartozik egy "azonosító kártya". Amikor a GIA megvizsgálja a gyöngyöket, az RFID-olvasó képes érzékelni és rögzíteni a gyöngyök referenciaszámát, amelyet aztán beépíthetnek a GIA tenyésztett gyöngy osztályozási jelentésébe. Ennek a technológiának az alkalmazása fontos lépést jelent a gyöngyipar számára a termékminőség-ellenőrzés és a hamisítás elleni nyomon követhetőség javítása terén.
A fenntarthatóság és a termékek átláthatósága iránti növekvő fogyasztói igények miatt különösen fontos ez az együttműködés a GIA és a Fukui Shell Atomerőmű között. Az RFID-technológia integrálása a GIA tenyésztett gyöngyökről szóló jelentésével nemcsak a fogyasztók számára biztosít világos képet az egyes gyöngyök eredetéről, növekedési folyamatáról és minőségi jellemzőiről, hanem elősegíti az átláthatóságot a gyöngyellátási láncban. Ez nemcsak a hamisított és silány termékek elleni küzdelmet segíti elő a piacon, hanem növeli a fogyasztók bizalmát a gyöngyiparban is. Az RFID-technológia alkalmazása új lendületet adott a gyöngyipar fenntartható fejlődésének.
A gyöngyök növekedésének, feldolgozásának és értékesítésének pontos nyomon követése során a vállalkozások és a fogyasztók intuitívabban megérthetik a fenntartható fejlődés jelentőségét. Ez nemcsak az erőforrás-pazarlás és a környezetszennyezés csökkentésében segít, hanem több gyöngytermelőt is ösztönöz a környezetbarátabb és fenntarthatóbb termelési módszerek alkalmazására, és közösen előmozdítja a gyöngyipar zöld átalakulását.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 20.