A filmrajongók rájönnek, hogy sok klasszikus filmes ékszerstílus különleges, sőt, a legtöbbjük antik ékszer. A klasszikus antik ékszereknek vannak közös vonásaik: értékes anyagok, erős történelmi érzék és egyedi stílusok.
Az antik ékszerek a művészi ékszerek közé tartoznak, és a világban jelenleg forgalomban lévő antik ékszerek többsége az akkori legkiválóbb darab, tükrözve korának divatirányzatát. Nemcsak klasszikusak és gyönyörűek, hanem ritka műalkotások is, amelyek történelmi és kulturális jelentőséggel bírnak. Bizonyos szempontból ezeknek az antik ékszereknek a művészi értékét nem szabad alábecsülni. Ma Xiaobian elvisz, hogy bepillantást nyerj ezekbe a klasszikus szépségű antik ékszerekbe különböző korszakokból.
Viktoriánus kor (1837-1901)
Viktória királynő uralkodása alatt különböző ékszerstílusok voltak népszerűek. A kora viktoriánus kor (1837-1861) ékszereit romantikus jelleg jellemezte; A viktoriánus kor közepére (1861-1880), Albert herceg halálával, a fekete drágakövekkel, például szénjádével készült gyászékszerek váltak népszerűvé; a késő viktoriánus kor (1880-1901) ékszerei könnyedebbek és sikkesebbek voltak. Az antik ékszerek a viktoriánus kor múltbeli kultúráját tükrözik, amikor a tervezési inspirációt az ókori asszír, ókori Görögország, etruszk, római, egyiptomi, gótikus és reneszánsz elemekből merítették.
Edward-korszak (1900-1915)
Az edward-korabeli ékszerek „girland” stílusukról ismertek, ami általában szalagokkal és masnikkal díszített koszorú. Ez az ékszerstílus a 18. századi díszekből, rendkívül fényűző mintákból származik, amelyeket a gazdagok gyakran viseltek vagyonuk fitogtatására. A felsőosztálybeli nők (például Alexandra walesi hercegnő) is viseltek ilyen dekoratív stílusú ékszereket. Az ezüstöt gyakran felváltotta a platina az ékszerekben ebben az időszakban, ami a technológiai fejlődésnek köszönhető, ami azt jelentette, hogy az ékszerészek jártasabbak voltak a fém kezelésében. A korszak ékszereiben az opál, a holdkő, az alexandrit, a gyémánt és a gyöngy volt a kedvelt a dizájnban, és a csiszolásos eljárás fejlesztése mellett a gyártók különös figyelmet fordítottak a kő minőségére is. A ritka és drága színes gyémántok, mesteri platina foglalatban, az edward-kor legjellegzetesebb témái.
Art Deco korszak (1920-as és 1930-as évek)
Az art deco ékszerek az első világháború után jelentek meg, ellentétben a szecesszió korabeli stílus éteri érzékenységével és a girland stílus finom eleganciájával. Az art deco ékszerek geometrikus mintái kifinomultak és elegánsak, a kontrasztos színek - különösen a fehér (gyémánt) és fekete (csíkos agát), a fehér (gyémánt) és kék (zafír), vagy a piros (rubin) és zöld (smaragd) - merész használata jól tükrözi a háború utáni pragmatizmust. A dizájnt a mogul faragott drágakövek befolyásolták, a platina rendkívül népszerű volt ebben az időszakban, az absztrakt minták és a letisztult, áramvonalas kialakítások is divattá váltak. Ez az ékszertrend a második világháború 1939-es kitöréséig folytatódott.
Retro korszak (1940-es évek)
Az 1940-es évek elején, a platina katonai felhasználása miatt, az ékszereket gyakran aranyból vagy rozéaranyból készítették. A korszak merész, faragott ívei gyakran megfigyelhetők konzervatívan elhelyezett apró gyémántokban és rubinokban (gyakran szintetikus kövekben), vagy olcsóbb, durva szemcsés kövekben, mint például a citrin és az ametiszt. Az 1940-es évek végi ékszerek a háború utáni fellendülést tükrözték, a mechanikus tárgyak, például a bicikliláncok és lakatok ihlette mintákat, valamint a női szépséget jelző virág- és masni motívumok, és ebben az időszakban fedezték fel a színes drágakövek díszesebb felhasználási módjait.
20. századi időszak (1990-es évek)
Az 1990-es évek ugyanolyan virágzóak voltak, mint az Edward-korszak, és megújult a verseny a ritka, értékes gyémántokért és a kiváló minőségű kövekért. Új high-tech csiszolások jelentek meg, mint például a Princess csiszolás és a Raydean csiszolás, és megújult az érdeklődés a régi csiszolási módszerek, mint például a Star csiszolás, a Rose csiszolás és az Old Mine csiszolás iránt. Számos új drágakő-rögzítési technika is megjelent, mint például a gyémántok rejtett és feszített foglalatban történő rögzítése. A pillangó- és sárkánymotívumok, valamint a kissé földszínű szecessziós stílusok visszatértek az ékszerészet ezen korszakába.
Az idő múlásával nem nehéz rájönni, hogy az antik ékszerek a jó idő ajándékai, öröklik a ragyogó és soha el nem fakuló szépséget, ami egyben az ékszerművészeti gyűjtemény jelentősége is. Manapság a modern ékszertervezést is bizonyos mértékig befolyásolják az antik ékszerek, és a tervezők megismerik az ékszerek jellemzőit a különböző történelmi korszakokban, és folyamatosan fejlesztik munkáikat, hogy még jobban bemutassák az ékszerek szépségét.
Közzététel ideje: 2024. július 4.